Boldog Új Évet Kivánok Nektek! Legyen 1D-ben Gazdag :DD Ne felejtsetek el kommentelni az előző részhez, mert nyeremény jár érte ;) Boldog Új Évet még egyszer :) Puszi : Kitti :)
Sziasztok! Először is nagyon-nagyon boldog, békés karácsonyt kívánunk nektek! Ne haragudjatok, hogy ilyen későn hoztam a részt (ez teljes mértékben az én hibám volt), nagyon sokat kell tanulnom :( Másodszor: mivel még karácsony van, arra gondoltunk Kittivel, hogy az első komizó kap egy KE* sztorit, amit az ő kérései alapján írnék meg.
És most egy kis ajándék az én drága szerzőtársamnak :D :https://31.media.tumblr.com/c75a9a1ea2224270e19d7d124b2775d7/tumblr_mxqaa4WICo1t7eg8go4_250.gif + (ezt Harry neked énekli) : http://www.youtube.com/watch?v=pHJyI-2q3U4
Csenge xx
- Szia, Anya! Mondd!
- Hello Kicsim! Nem fogod elhinni, mi történt! Megszűnt a légitársaság, amivel visszautaztunk volna hozzád. Úgy döntöttünk apáddal, hogy két napra már nem érné meg úgysem visszamenni, szóval Kicsim, ne haragudj, de itthon maradunk és várunk Téged. Két nap múlva találkozzunk.
- Oké, részemről semmi gond… Vagyis… Hát… de ajhh oké… Figyelj Anya, nem lehetne, hogy pár nappal tovább maradjak? – kérdeztem rá félve
- Miért akarsz maradni?
- Hát… Tudod, mert van, az a srác… Emlékszel, akivel találkoztatok nem is egyszer... És én… Én azon agyalok, hogy azt hiszem piszkosul belé szerettem!
- Ó! Holnap majd megbeszéljük.
- Tessék?? Azon agyalsz, hogy belém szerettél? – kérdezte Harry…
Harry?! Csak ekkor vettem észre, hogy ott áll az ajtóban, egy nagy tálca gofrival, teljesen ledöbbenve…
- Anya! Mennem Kell! – tettem le a telefont
- 2 perce még itt se voltál.. Hogy a picsába kerültél ide ilyen gyorsan? – fakadtam ki
- Tudod, van két izmos lábam, ami felhozott a lépcsőn egészen idáig a küszöbig. – nevette el magát
Idegesen megráztam a fejem.
- Hoztál gofrit. – tereltem el a szót
Elmosolyodott és leült mellém az ágyra a nagy tálca finomsággal.
- Jól értetem 2 nap múlva menned kell haza? – fúrta bele tekintetét az enyémbe.
- Hol a fürdő szoba? Lefürödhetek? – kérdeztem lesütött szemmel, totál zavartan.
- Kérlek előbb válaszolj a kérdésemre!- szólt határozottan
.jpg)
- Nem tudom. Anyukámtól függ… - túrtam bele a hajamba – Mostmár mehetek?
- Persze. Törülköző van a szekrényben, válassz majd egyet. – mosolyodott el.
Kiment a szobából.
~ Harry szemszöge ~
Dühömben belerúgtam a falba. Egy világ omlott össze bennem. Nem. Az nem lehet, hogy itt hagy. Elterültem az ágyon, amin pár perccel ezelőtt a lány feküdt. A lány, aki valahogy olyanná vált számomra, mint a levegő. Mindig ott van, mégis megfoghatatlan és nem tudsz nélküle élni... Nem hiszem el, hogy két nap és haza kell mennie.. Lehetetlen... Nem hagyhatom, hogy ez megtörténjen.
- Harry... – hallottam Blake hangját a hátam mögül. Ott állt egy szál törülközőben, vizes hajjal. Hű.
- Igen?? – mosolyogtam elvarázsolva.
- Be tudnád adni azokat a ruhákat, amibe jöttem?
- Mindjárt viszem.
Egy bökkenő volt. Sehol a büdös franca nem találtam Blake ruháit.
Átszaladtam a másik szobába.
- Gemma!
- Hm? Neked is jó reggelt Harry. - kérdezte a nővérem teljesen komás állapotban.
- Segítened kell!
- Mondd...
- Adj valami ruhát!
- Harry. Az én ruháim rád nem jók. És buzisan néznél ki bennük. – Nevette el magát
- Nem nem! Nem nekem kell. Blakenek. –forgattam meg szemeim
- Küld majd be és adok neki valami csinit, ami illik hozzá.
Elégedetten tértem vissza Blakehez.
~2 órával később ~
- Szia. – Köszöntünk el Gemmától és bepattantunk a kocsiba.
Az út közbe kínos csend uralkodott. Nem tudom miért, de most hogy tudom mit érez irántam, nehéz beszélni. És az is probléma, hogy nekem viszont fogalmam sincs mit érzek... Azt tudom, hogy egyáltalán nem közömbös számomra.
- Figyelj Blake! Tudom, hogy szeretsz. És... Miért nem mondtad?
Lesütött szemekkel felém fordult, adott egy puszit és újból az elhaladó tájat kezdte el nézni.
- Harry vigyáz! – sikított torka szakadtából.
A semmiből elénk ugrott egy szarvas...
.jpg)