23.rész: Hogy?

Sziasztok!
Ahogy ígértem itt a rész és sajnálom hogy megint a második hét de volt műtétem, versenyem, kirándulás és motoros napon s részt vettem így sok leckét kell pótolnom! Sajnálom de igyekeztem és megérkezett! Remélem tetszik! És szeretnék köszönetet mondani LITTLE RED RIDING HOOD-nak hogy az utóbbi időben minden egyes részhez komenntelt! Vagy értékelte valahogy! A többieknek is köszönöm és ne felejtsetek el nyomot hagyni magatok után! Puszi: Kitti xx 
Harry szemszöge:
Zaynnel mindig volt konfliktusaink a csapatban is. De nem gondoltam volna, hogy ennyire mélyre süllyed tudta, hogy fontos nekem Blake.
- Gemma én most haza megyek és az első géppel elutazok Írországban.
Megöleltük egymást és indult mindenki a maga útjára, Gemma elvitte Dustyt is. Ahogy gyalogoltam haza gondolkodtam.
Miért is történt ez az egész? Csak a múltam miatt? Miért nem tud elfogadni olyannak amilyen, vagyok? Vajon a srác hasonlít rám? Blake is gondol rám?
Míg ezeken gondolkodtam haza s értem. Este van már, így ittam egy teát bekapcsoltam a TV-t, fölmentem az emeletre és elkezdtem öltözni majd beálltam a zuhany alá. A vízzel próbáltam kimosni a gondolatokat a fejemből, de nem ment a gondolatok még mindig is cikáztak a fejembe. Mikor végeztem a tusolással elindultam az ágyam felé. Olyan hideg és zord volt megnyugtató lett volna, ha itt lett volna velem Blake. Ekkor jutott eszembe, hogy bekapcsolva hagytam a Tv-t.
- Ohhh. – sóhajtottam egyet fölálltam az ágyból és elindultam kikapcsolni a Tv-t.
- Meg mertem volna esküdni, hogy bekapcsolva hagytam. – vállat vontam és elindultam vissza a lépcsőn.
Ekkor nyikorogni hallottam a padlót. Megtorpantam feloltottam villanyt és egy árnyékot láttam.
- Jobban jár, ha most elmegy! Ha megtalálom nem lesz jó vége! – ordítottam
Egy sóhajtást hallottam.  Elmentem az ajtó mellet, ami tárva nyitva volt. Becsuktam és felvettem a kabát mögött lapuló baseball ütött. Nem értettem ezt az egészet a legtöbb ember még a házam közelébe se mer jönni, nem hogy még betörni.
- Még egyszer szólok! Jobban jár, ha távozik!  Ha megtalálom nem biztos, hogy a két lábán

megy ki!
Ekkor kezeket éreztem a vállamon.
- Mit művel? – fordultam meg és ár készültem az ütésre, de mikor megláttam ki van ott ki esett az ütő a kezemből
- T-te mit keresel itt?? Hogy nézz ki a kezed? Mi történt veled? Készítek egy forró teát, ülj le és ide hozom.
Bólintott egyet és leült a kanapéra.
- Mesélj mi történt!
- Ez úgy volt, hogy anyával és apával terveztük, hogy visszautazunk Írországba. Vissza is utaztunk. Próbáltam túl lenni rajtad, de nem ment, randiztam i de nem használt minden egyes percbe csak rád gondoltam. Ezért azt javasolták a szüleim, hogy jöjjek, vissza Londonba kezdjek bele itt egy szakmába. Persze hívjam őket minden egyes nap. 1 napra rá vissza is jöttem megpróbáltalak fölkeresni voltam egy párszor a parkba is, de nem láttalak. Telefonon nem értelek el. – mesélte és néha-néha bele ivott a teába
- Értem nagyon örülök neki pont reggel terveztem, hogy elmegyek érted Írországba. Blake szeretlek és reménykedni tudok csak benne, hogy adsz még egy esélyt számomra.
- Rendben! – bólintott, amire megöleltem, de ekkor felszisszent
- Mi a baj?
- Harry nem meséltem el mindent!
Lejjebb húzta a vállán a pulóvert majd meglátszódót a lila folt. Visszahajtotta és megmutatta a csuklóját is.
- Harry engem fogságba tartottak. Valaki elrabolt. Azt hiszem Zayn és Liam volt a nevük azt mondták megérdemlem, minden egyes ütést megérdemlek, mert valami rosszat tettem.
- ÁHHHHHHHHH. Nem hiszem el, hogy lehetnek ilyen barom, hogy tehettek ilyet egy lánnyal. Blake sajnálom! Ez miattam volt ez a két hülye gyerek miattam bántott. Mert otthagytam őket. De ennek véget vettek! Niall tud róla?
- Nem csak a szüleim. De Harry kérlek, ne csinálj semmit! Nem fájt, túléltem. – hajtotta le a fejét
Ekkor felemeltem fejét az állnál fogva.
- Ennek nincs itt vége! Holnap felhívom Niallt és Louist és megbeszéljük, hogy ők mit csinálnának.