24.rész: Hallgatózás

Sziasztok! Megérkeztem az új résszel! :D Remélem tetszeni fog! Nekem tetszik! Hagyjatok nyomot magatok után! :D Valószínű, hogy ez lesz már csak 2 hetente fogom a részeket hozni :) Jó olvasást! :)
Blake szemszöge:
Harry óvatosan meg fogta az állam addig emelte fel míg kénytelen voltam a szemébe nézni.  
- Ennek nincs itt vége! Holnap felhívom Niallt és Louist és megbeszéljük, hogy ők mit csinálnának. - mondta dühösen majd megölelt
- Baj lenne, ha itt aludnék? Meg anyáékat is el kéne érnem.. Biztos aggódnak.
- Dehogy lenne, én örülnék a legjobban. Pillanat és ide hozom a mobilomat. – ekkor felállt és elsétált
- Inkább veled tartok. Félek egy kicsit.. – hajtottam le a fejem majd a keze után nyúltam
- Itt nem kell félned, megóvlak, ahogy csak tudlak! Kell, testőröket állítok!  Ne félj, kérlek. Tessék itt a mobil.
Bólintottam egyet köszönés képen majd elvettem a telefont és tárcsáztam is anyát. Pár szót beszéltünk, mert épp aludtak nem akartam zavarni, megnyugtattam, hogy jól vagyok, és hogy Harrynél vagyok. Holnap majd beszélek velük.
Harry már az ágyban van mi közbe beszéltem a konyhától egészen a szobájáig cetlik vezetek.
Amiken azt írja, hogy: Ő elment aludni nem tudott tovább fent maradni és reméli, hogy ott alszok mellette, hogy ne aggódjon, értem reggel mikor fel kell, ha nem találna meg.
- Ide értél? – ült fel az ágyon és megdörzsölte a szemét
Bólintottam egyet majd csak ásítani tudtam ekkor jutott eszembe, hogy ebbe a koszos ruhába csak nem aludhatok.
- Harry..
- Igen?
- Kaphatnék egy pólót és egy nacit?
- Persze bocsi el is felejtettem.. Fürdeni is szeretnél, mert akkor adok türcsit is?
- Nem köszi.
- Rendben.
Kezembe adta a ruhákat majd elmentem felvenni. Szerencsémre a szobájánál pont van egy ajtó, ami a fürdőhöz vezet. Gyors átöltöztem és visszasétáltam Harry szobájába. Ő már aludt.
Gyors odafeküdtem bebújtam a paplan alá. Ekkor Harry átölelt olyan jól eset.

~Másnap reggel~

Egyedül voltam az ágyba. Arra ébredtem, hogy a nap kisüti a szemem. Nem értem Harry miért nem tud, felrakni egy függönyt vagy miért nem húzza le a redőnyt.
- Végre hogy felkeltél!
- Neked is jó reggelt!
- Itt van Louis és Niall.
- Az mi a kezedbe?
- Jajh tényleg hoztam neked enni nem tudom, hogy szereted de Niall azt mondta, hogy igen.
- Ohh ez palacsinta. – olvadoztam
- Nagyon köszönöm! – a gyomrom is örült az ételnek
- Niall hozott neked ruhákat elküldtem egy boltba, hogy vegyen, nem tudom, hogy tetszeni

fognak e neked de Niallnek nagyon jó ízlése van!  Öltözz fel, egyél stb. és ha végeztél lent várunk!

~1 óra múlva~
Hallottam, ahogy beszélgetnek nem szép dolog, de pont rólam volt szó így hallgatóztam kicsit.
- Igen tényleg nagy szerencsém van, hogy egyből idejött és a segítségemet kérte. Vagyis nem szó szerint kérte, de mégis ide jött.
- Vigyázzál a húgomra! Főleg ettől a két hülyétől óvd meg! Tudod, hogy csak rád hallgatnak. - mondta Niall
- Mit tud a múltadról? – kérdezte Louis
- Nem sokat. De ha azt akarom, hogy velem maradjon, akkor őszinte kell, hogy legyek vele.
- Azt is elmondod, amikor az a motoros ügy volt?
- Nem tudom, ezt még át kell gondolnom..
- De az is a múltad része most mondtad, hogy mindent elmondasz! –törtem ki - Blake Blake Blake.. Hallgatózni csúnya dolog. – hallottam Louist